Velencei szórakozás
2012.04.07. 21:09
Nos, a történetben a Gazetto világ körüli turnéra megy. És Velencében Rukiból előtör a vadállat :D És... elég érdekes helyzetekbe fog keveredni Zuzu emiatt. A mi kis perverz chibink ismét megmutatja, hogy nincsenek határok a szerelemben ;)
- Én bagettet akarok enni >< - vinnyogott Kai.
- Akkor menj, és vegyél - mondta hűvösen Uruha.
- De... egyeüdl nem jó - suttogta a dobos.
- Én veled megyek. - mondta Aoi. - És neked is jönnöd kell - utasította Uruhát.
- De miért?
- Mert veled akarok átmenni a Sóhajk hídján :D
- Az... nagyon nyálas ><
- Inkább menjetek már - szólt közbe Ruki.
A három srác végül fogta magát, és elindultak.
- Mi nem megyünk el? :D - kérdezte Zuzu, miközben a kanapén Ruki mellkasán feküdt.
- Miért mennénk?
- Mert tudom, hogy minden vágyad elkísérni engem vásárolni.
- Hogy találtad ki? :D
- Ne nyafizz :D Gyere - mondta a lány, és már húzta is maga után.
- Ne szóljunk Reitáéknak?
- Inkább ne - mondta Zuzu. Rei és Reita a szobájukban voltak, és ki tudja mit csinálnak. Őket ismerve, biztos nem csak unatkoznak.
Szóval a kis párocska elindult az utcákon. Mind a ketten napszemüvegben voltak. Zuzut szinte lenyűgözte a sok állarc. Vett is kettőt.
Aztán elértek a ruhaboltokhoz. Zuzunak felcsillant a szeme, Ruki pedig felsóhajtott, és mint aki a halálára készül, olyan arccal lépett be a boltba. Szinte árnyékként követte Zuzut.
Amikor a lány elment valamit felpróbálni csak leült az egyik fotelbe. De amikor kijött... nos kis híján leesett az álla.
Zuzu sosem volt valami sovány lány.... de szép volt az alakja. Ezt ki is emelte a ruha, amit választott. Fekete színekben pompázott, és a mell alatti résznél egy rikító vörös öv volt. A dekoltázsát is gyönyörűen megmutatta. A térde alá ért a ruha.
Ruki csak nyelt egyet. Ha lehetséges, szinte teljesen felizgult. Végül felállt.
- Nem tetszik? - kérdezte ijjedten Zuzu.
Ruki nem válaszolt, csak bement a próbafülkébe, és elhúzta a függönyt.
- Túlságosan is - felelte végül suttogva. A lány elmosolyodott. Zuzu a fal és Ruki közé került. Egy ideig csak csókolóztak, de amikor Ruki többet akart, Zuzu nagyon meglepődött.
- Hé! Egy üzletben vagyunk! - suttogta. Ruki nem hagyta abba.
- Szerinted érdekel az engem, mikor így nézel ki? - Zuzu nagyon örült a bóknak, de ő elég szégyenlős volt...
Rukit ez azonban nem érdekelt. A keze felfedezőútra indult. Amit később a szája is követett.
Zuzu próbált csendben maradni. Többé-kevésbé össze is jött neki.
Fél óra múlva jöttek elő a fülkéből. Zuzu halálosan vörös fejjel fizette ki a ruhát, mert Ruki kijelentette, hogy azt nem lehet ott hagyni.
Még benéztek pár boltba, de Zuzu többet inkább nem ment be öltözni. Azért boldogság töltötte el, ha a perverz chibije önelégült fejére nézett.
- Itt menjünk - mutatott Ruki egy szűk kis kihalt utcára. - Itt rövidebb - mondta.
- Rendben.
Amikor a kis utca közepén jártak, Ruki ismét lekapta Zuzut. *Sejthettem volna * gondolta a lány, de azért belement a játékba.
- Hogy nem szégyellik magukat! - visított pont a fejük felett az ablakban egy öreg néni. Zuzu hatalmasat ugrott. Ruki meg csak nevetett.
|